Kőzetgyapot hőszigetelő anyag tulajdonságai

A kőzetgyapotot márgából, bazaltból, diabázból, gabbróból, homokkőből, agyagból, stb. lehet előállítani. A kőzetgyapotot hazánkban bazaltból és kb. 20% salak-vagy mészkőadalékból állítják elő. Az alapanyagokat koksz segítségével megolvasztják és foszlató berendezéssel szálakká foszlatják. A további feldolgozás során a szálak sűrítésével lemezeket, paplanokat készítenek.
A kőzetgyapot finom szálszerkezetének és viszonylag magas testsűrűségének (60 kg/m3) köszönhetően a szálak közötti levegő megközelítőleg nyugalomban van.

A kőzetgyapot hőszigetelő képességét befolyásolja, hogy:

• vízszintes vagy függőleges felületet hőszigetelnek vele
• a felülete áramló vagy nyugalomban lévő levegővel érintkezik
• nedves vagy száraz levegővel érintkezik

Léteznek olyan kőzetgyapot termékek, amelyek teljes keresztmetszetükben víztaszítóak. A víztaszító képesség úgy jön létre, hogy a szálképzést követően a szálakra impregnáló anyagot fecskendeznek. A víztaszító tulajdonsággal nem rendelkező kőzetgyapot igen nagy mennyiségű nedvességet képes rövid idő alatt felvenni, és a felvett nedvességet lassan és nehezen tudja leadni.
A kőzetgyapot nyílt pórusú szerkezete miatt alacsony páradiffúziós ellenállású. Szerkezeti kialakítása miatt a hanghullámokat nagymértékben elnyeli.
A kőzetgyapot nem éghető építőanyag, ezért igen erős hőterhelésnek is kitehető (olvadáspontja 1000°C felett van), így megvédi az épületszerkezeteket, meggátolja a tűz terjedését. A nagy hőmérsékleti különbségeket alakváltozás és feszültség nélkül el tudja viselni. Az anyag gyakorlatilag nem öregszik, rágcsálók és egyéb élőlények nem károsítják
 

Kapcsolódó cikkek:

• Üveggyapot hőszigetelő anyag tulajdonságai
• Hőszigetelő anyagok

Medgyaszay SZIGK, Veszprém